2014. december 23., kedd

Egy új lakó érkezésének este

Szerbusztok kedveseim!
Ismét sok idő telt el amióta utoljára írtam a webnaplómba, de nagyon lefoglaltak a mindennapok. Egy kedves fiatalember megkeresett a facbokon, hogy nem akarnám-e a farmját gondozni. Először elutasítottam, hiszen már elég koros a hátam, és nem bírom a sok hajlongást. A kedves fiatalember persze rögtön elmagyarázta, hogy ez nem igazi farm, hanem a komputeren van. Neki sajnos nincs ideje foglalkoznia vele, mert elméleti színésznek tanul Pagony Gerzs Áron színi pagodájában. Azért keresett meg, mert nem szerette volna, ha emiatt tönkre megy a komputerén a sok termény. Elpanaszolta, hogy a cimborái közül senki sem ér rá, és úgy gondolta, hogy az én koromban már nincs túl sok dolga az embernek. Mivel szimpatikus legénynek tűnt elvállaltam a feladatot, pedig ha tudná, hogy mennyi a teendő itt!
Példának okáért az Őszi Alkonyba tavasszal új lakó érkezett, és ez mindenkit nagyon felpezsdített. Bizonyára még emlékeztek a zágonyi kirándulásom esetére, ahol megismedkedtem Misikém régi barátjával, Belzebub-Tellér Károllyal. Amióta kedves felesége Özge elhagyta, egyre nagyobb terhére esett azt a nagy házat egyedül belakni. Gyakran elveszettnek érezte magát egyedül a két szobában. Végül úgy döntött, hogy elvágja gyökereit, maga mögött hagyva 3 és fél év munkáját nyomban bevonul az otthonba. Mindenki nagyon örült, hiszen amióta Czimballaszt Armand elköltözött, azok a pimasz csirkefogó tyúkok beköltöztek az ő üres lakásába. Éjszakánként folyton kijártak garázdálkodni, amitől mindenkinek hagymázas álmai voltak. Ki gondolta volna, hogy Bendegúz porongyaiból ilyen ördögfiókák válnak? Szerencsére Károly értett a nyelvükön, és egy nővér porszívójával kitessékelte őket onnan. Nagyon értette a dolgát, hiszen egy hétig dolgozott karbantartóként a zágonyi sportlétesítményben. Ott gyakran előfordult, hogy a megbokrosodott sportrajongókat a takarítogéppel kellett eltávolítania.
A lakók annyira megörültek, hogy végetért a terror, hogy négyen kimentünk a temetőkertbe egy kis esti nassolásra. Én vittem a finom magas zsírtartalmú őzsajtból, amit még előző héten vásároltam Sarre Jacques francia bevándorló sajtüzletében. Igazi különlegesség, csak úgy szétmorzsolódik az ember fogai között. Egy kép is készült, amin Károly sajtra mért tekintete látható. Itt az én köntösömben van, mert azt sajnos nem hozott magával.

A sajtmustra