2012. szeptember 8., szombat

A zágonyi kirándulás esete - 2. nap

Elnézést a kimaradásért kedveseim, majdnem onnan folytatom a történetet, ahol a múltkor abbahagytam. Másnap szombatom hármasban nekiszedtük a lábunkat a falunak. Ahhoz képest, hogy tegnap milyen kihalt volt, most csak úgy förögtek az emberek! Először megnéztük a bunkerárusok standját. Nem mondom kedveseim jó kis bunkerek voltak köztük, többféle színválasztékkal. Először úgy terveztem, hogy veszek egyet a sufni helyére, de Misi lebeszélt róla, mert szerinte a vonaton nem engedték volna hazavinni. Már kicsit bánom, hogy hagytam magam lebeszélni róla, mert Ungvári Igor biztosan haza tudta volna vitetni. Na sebaj, a sufni most sem olyan rossz, igaz egy kicsit nehéz volt összeszedni a robbantás után.
Ezután a helyi bortermesztők sátra következett. Igazi különlegességek voltak itt, amiket a szőlő gyökeréből készítettek. Károly nagy ínyenc révén úgy döntött, hogy megfeneklik itt, de nekünk meghagyta, hogy csak nyugodtan nézelődjünk. Ezután Misikémmel kettesben folytattuk a nézelődést. Sok érdekességet láttunk, a teljesség igényével. A legérdekesebbek talán az ecsedi kölesvárók voltak, akik egy régi hagyomány őrzői. Minden évnek ezen a napján várják, hogy Ecsedről meghozzák a kölest. Egy ideig Misivel is csatlakoztunk a várakozókhoz, majd továbbálltunk.
Ami ezután következett, arra most is remegő kézzel emlékezek vissza! Miközben a zágonyi asztalosok előadását néztük véletlenül ráléptem egy bámészkodó lábára. 15 perc után leugrottam róla, és bocsánatot is kértem tőle. Sajnos nem sok foganatja volt, hiszen mint később Károlytól megtudtuk, az illető a falu hírhedt bajkeverője Búgó Pista volt! Szóval ahelyett, hogy szó nélkül hagyta volna a dolgot, rondán rámförmedt, hogy "Mi van mama, nem bír a lábával?" Ettől annyira megijedtem, hogy azon nyomban elgondolkoztam. Szerencsére az én Misikém nyomban a segítségemre sietett! Az összecsukható fakanállal, amit mindig magánál hord, akkorát vágott Pista hónaljára, hogy azonnal nevetőgörcsben tört ki. Tudniillik Búgó Pista egyetlen gyengéje ha csiklandozzák, és a hónalján a legkisebb érintés is súlyos csiklandáshoz vezet. Egyes szemtanúk szerint ez a csirkefogó még 5 perc múlva is a földön fetrengett. Ne féljetek, többet nem mert packázni velünk! Mikor a borsátorban ismét találkoztunk, még Károly is elámult Misi vitézségén. Hát bizony, ő igazi gallér, aki mindig a bajba jutott hölgyek segítségére siet, ha épp ráér.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése